„Az időben megtörtént örökbeadás az egyetlen, igazi sikerélmény a gyerekvédelemben." – egy gyám
Kollégáimmal együtt döbbenten olvastuk és beszéltük meg azt az írást, amely Fülöp Attila államtitkár úr bejelentései nyomán született. Alább néhány gondolatot szeretnék leírni, a szakellátásban dolgozó, kiváló kollégáim véleményét is felhasználva.
Szögezzük le: a szakellátás nem megfosztja a szülőt a gyerekeitől, hanem a gyerekeket menekíti meg a vérszerinti szüleitől – abuzált, politraumatizált állapotban, gyakran későn.
Tömeges örökbeadás kellene, azonnal beindítva a hivatalos folyamatokat (hiszen fájdalmasan sokáig tartanak) ahhoz, hogy az egyáltalán valamilyen spórolást jelentsen az államnak. Persze tömegesről szó nincs: a mai napon Vas megyében 91 örökbe fogadni vágyó család van regisztrálva, akiket már megvizsgáltak, elvégezték a tanfolyamot; 8 gyermek vár örökbefogadásra, további 5 gyermek ügye pedig folyamatban van, amelyeknek a végső kimenetele most még bizonytalan. Jelenleg 317 gyerek van nevelésben, kollégáim szerint felének a korai gyermekkorban történő örökbefogadás jelentette volna egyedül a boldogabb jövőt.
Az örökbefogadás elindítása hosszú idő után indul el, és hosszú ideig tart; a szülőnek tudomása van a gyámi javaslattételről, számtalan szakember beszélget velük, és a gyámhivatali határozat is megfellebbezhető. Évekre visszatekintve átlagosan 8 határozatra 2 fellebbezés jut, amelyek elutasításra kerülnek, mert annyira meg vannak indokolva. Lassan, de kezdenek a bíróságok, gyámhatóságok is gyerekbaráttá válni.
A rendszer is hajlamos abuzálni
Az alapellátásban, a védelembe vételben kivárások, esélyadás, sok-sok, a gyerek számára kudarccal végződő szakemberi próbálkozás, hosszú-hosszú évek reménytelen küzdelmei vannak. A gyermekvédelmi rendszer, még mindig, akaratán kívül is belecsúszik a szülőtámogató megoldásokba, és nem tudja kizárólag a gyermek védelmét szolgálni, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva. A rendszer is hajlamos abuzálni az amúgy a vérszerinti szülei által sokszorosan abuzált, traumatizált gyermeket.
Örökbeadás előtt úgymond „ki van véreztetve" a történet: annyira alaposan megvizsgálják szakemberek sokasága a gyerekeket, hogy közben elfelejtődik a szülő alkalmassági vizsgálata. Visszagondozás esetén is csak a gyerek vizsgálatára van lehetőség.
Várjuk azt a törvényt, amely kimondja, kötelezővé teszi a vérszerinti szülők szülői alkalmassági vizsgálatának elvégzését, és hogy az eredményeknek legyen következménye – például a kapcsolattartások szabályozása terén is.
Az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárának törvénymódosító javaslataival felcsillan a remény: végre eljön a gyerekek ideje, ők kerülnek fókuszba. Tudjuk, de nem beszélünk róla, hogy „vannak gyámhivatalban, vérszerinti szülő által letámasztott gyerekek" – szóljanak őértük is harangként ezek a törvénymódosító javaslatok.
Dr. Lazáryné Illés Mária a Barnahus Szombathely vezetője